Nora Halliwell

Veresegyházy Nóra vagyok, írói álnéven Nora Halliwell. Ha szereted a multiverzumokat és az epikus fantasyt, akkor tetszeni fognak az én regényeim is. A hatkötetesre tervezett Boszorkányúr-sorozat minden része más-más világban vagy létsíkon játszódik, amelyek között a főszereplőim térkapuk segítségével közlekednek. Szinte kezdettől fogva tudtam, hogy ilyen fajta történetépítésben fogok gondolkodni; így soha nem kell teljesen elszakadnom a szereplőimtől és a világoktól, akiket és amiket egyszer már megálmodtam.
Azért csak szinte kezdettől fogva, mert tizenhárom éves koromban, amikor eldöntöttem, hogy író leszek, és elkezdtem megalkotni egy iskolai történetet, igazából még csak kísérleteztem. Az első befejezett művem egy lapozgatós kalandjáték volt három évvel később, amiben már a Boszorkányúr-sorozat fő karakterei szerepeltek. Ez a "könyv" volt a "kapudrog" számomra ahhoz, hogy utána már egy teljes regényt meg tudjak írni.
A Boszorkányúr-sorozat első részét, A Kianit Szövetséget a gimnazista és egyetemista éveim alatt írtam meg, a soron következő, eddig elkészült két kötetet, a Farkasok birodalmát és A tűz átkát pedig már a nagybetűs Életbe kilépve. Ez a fajta ütemezés, úgy gondolom, hogy nagyon jót tett a sorozat hangulatának. Amíg az első könyvben még csak tanulnak a szereplőim, addig a további részekben már fontos és veszedelmes küldetést kapnak, amelyet a Kianit Szövetség nevében, a párhuzamos létsíkokon járva igyekeznek véghez vinni.
Amellett, hogy a végtelenségig kísérhetem a szereplőimet, azért is szeretem a multiverzumos szerkezetet, mert így beleolvaszthatok a történetbe minden meghatározó momentumot az életemben, akkor is, ha ezek egyetlen világon belül nem feltétlenül illenének össze. Benne van a ginmazistakori félelmem, amiért nem láttam, merre van előre, és képtelenségnek tartottam, hogy beilleszkedjek egy akkor teljesen szürkének tűnő társadalomba. Megjelenik benne az általam tanult első harcművészet, az aikido, az érdekes filozófiaórák emléke, a felsőoktatás szabadságának íze, és egy antik görög jóslatokról szóló előadás, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallottam. És persze nyomot hagyott a Boszorkányúr-sorozaton (főleg az első könyvön) a Harry Potter, A Gyűrűk Ura és Az Úr Sötét Anyagai világa iránti rajongásom is.
Néha pedig éppen ellenkezőleg: a történet formálta a valóságomat. Évekkel azelőtt ajándékoztam meg a főhősnőmet, Kyrát a gyógyítás és az öngyógyítás képességével, mint hogy elvégeztem volna egy gyógymasszőr OKJ-t. Később pedig a külföldi munkáim (jártam Angliában, Ausztriában és Németországban) segítettek beleérezni, milyen is lehet a különböző világok között való utazás.
Mindemellett a Boszorkányúr-sorozatba beleszövődött és beleszövődik a spiritualitás, a reinkarnáció, a vegánság, az északi istenségekkel való kapcsolódás, rajtuk keresztül pedig a Fénynek és Árnyéknak egy olyan értelmezése, ami eltér a megszokottól, a családállítás, illetve a Wing Chun kung-fu, amit a harcművészetekhez visszatérve 2022 végén kezdtem el gyakorolni.
Az írás mellett pedig – bőven kilépve az egykori komfortzónám kereteiből – elkezdtem rövid videókat készíteni. Ezeket úgy kell elképzelni, mint apró kedvcsinálókat magához a sorozathoz. Felvetek egy-egy kérdést a Boszorkányúr-multiverzummal kapcsolatban, kiemelek egy idézetet, és kötöm a helyzetet egy olyan érzéshez, amit már mindenki megtapasztalt. Volt már szó többek között kiégésről, egy szerettünk elvesztéséről, arról, amikor kiderül számunkra, hogy egy új ismerősünkben sokkal több van, mint azt elsőre feltételeztük róla, és arról, amikor helyrehozhatatlan kárt okoztunk a forrófejűségünkkel. Ha szeretnél belemerülni az ilyen és ehhez hasonló témák boncolgatásába, kövess Facebook-on, Instagramon vagy YouTube-on. De szívesen látlak egy masszázsra is a Hátmasszázs.hu szalonban Budapesten, a Nyugati pályaudvar környékén.
